Okos város koncepció

Ezen a héten kicsit rendhagyó módon nem okos termékeket, vagy termékcsoportokat hozunk el nektek, hanem egy olyan ötletbe, koncepcióba nyújtunk betekintést, aminek a megvalósítása már javában zajlik és valószínűleg a jövő technológiáját láthatjuk benne.

Ízelítőként tekintsetek meg egy rövid kis videót.

Az okos város (Smart city) elképzelés egyfajta rendszer, melyben minden összeköttetésben áll egymással információs és kommunikációs technológiák által (Information and Communication Technologies – ICT). Ezzel a városiasodás okozta egyre növekvő kihívásokat próbálják visszaszorítani és a fenntarthatóságot előtérbe hozni.

Na de mi is az a fenntarthatóság? Rengeteg helyen hallunk róla, de ideje tisztázni a dolgokat.

"A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely megfelel a jelen igényeinek anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek a saját szükségleteik kielégítésére és életstílusuk megválasztására való képességét." (Brundtland jelentés, 1987)

A fenntarthatóság lényege tehát olyan alternatív megoldások használata, melyek csökkentik az ökonómiai lábnyomot és élhetőbbé teszi a bolygót. A fenntarthatóság három szinten mutatkozik meg: a környezeti dimenzióban (környezet), a gazdasági dimenzióban (gazdaság) és a társadalmi dimenzióban (társadalom). A tudományos vitában felbukkan a fenntarthatóság negyedik dimenziója, amelyet részben "kultúrának", részben intézményi dimenziónak tekintenek - a kormányzás és politikai irányítási rendszerek értelmében.

Városiasodás egy véget nem érő jelenség. Ma az emberek 54%-a városokban él és ez a szám várhatóan eléri a 66%-ot 2050-ig. A folyamatos népesség növekedés miatt várhatóan 2.5 milliárd emberrel nő a populáció az elkövetkezendő 30 évben. Ezzel az óriási ütemű növekedéssel kellene lépést tartani a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósági projekteknek.

193 ország fogadta el az ENSZ Fenntarthatósági Fejlődés Céljait (SDGs) 2015-ben. Minden nemzet tehát felismerte a problémát és próbál tenni is ellene. A Forbes magazin legutóbbi toplistáján a top 5 smart-város; Reykjavik, Tokió, Párizs, New York és London. Ezen a listán olyan szempontok alapján pontoznak, mint a gazdaság ereje, környezet állapota, kormányzás, emberek jóléte, nemzetközi szerepvállalás, közlekedés minősége, technológiai fejlettség és a várostervezés. Az alábbi térképen folyamatosan megtekinthetők a világ városainak helyezései és pontszámai a kategóriák alapján.

https://citiesinmotion.iese.edu/indicecim/index.eng.html?lang=en

A fenntarthatóság az okos városok kapcsán is nagyon fontos faktor, hisz ezek a városok a fejlődést és a jólét növelését tűzték ki célul. A városok számos környezeti előnyt tudnak jelenteni, csökkentik az ökonómiai lábnyomot, bár van pár negatív hatásuk is, mint a például a fosszilis energiaforrások használata, mely óriási szennyezésnek minősül több téren is. Na itt jönnek képbe a smart megoldások, amelyek segítik megoldani ezeket a problémákat. Ilyenek lehetnek például az elektromos közlekedési eszközök.

De itt vissza is kanyarodnánk az eredeti témához, az okos város koncepcióhoz.

A feljebb már említett ICT hálózat tulajdonképpen egy óriási intelligens hálózat, mely olyan tárgyakból és gépekből áll, amik vezeték nélküli, vagy felhő technológián alapulva kapcsolatban állnak egymással. Ezek a felhő alapú szolgáltatások, alkalmazások folyamatosan fogadják, elemzik és feldolgozzák az adatokat és kommunikálnak cégekkel, eszközökkel, vagy akár a városlakókkal azért, hogy azok jobb döntéseket hozzanak és javítsák az életminőséget.

A városlakók okostelefonjaik, más okos eszközeik, de akár autó vagy lakásuk útján is tagjai lehetnek ennek a hálózatnak. Eszközeiket párosítva a város fő rendszerével növelni tudják az infrastrukturális lehetőségeket, csökkenthetik a kiadásaikat és nagyban hozzájárulnak a fenntarthatóság fejlődéséhez.

Egy-egy ilyen „smart-közösség” elősegítheti az energia megfelelő elosztását vagy csökkentheti a forgalmat városon belül. Okos rendszerek segítségével ütemezni lehet a szemétszállítást is, így akkor van elszállítva, mielőtt már túl sok felhalmozódik. Ezen megoldások a levegő minőségét is nagyban javíthatják, mely az élet minőségére nagy kihatással van.

Kombinálva az automatizmust a machine-learninget és az IoT (Internet of Things) rendszereket az okos város koncepció rengeteg alkalmazás esetében használhatóvá és elérhetővé válik. Egy példa erre, hogy az összeköttetések által a sofőröknek segít a rendszer parkolóhelyet találni és fizetni érte. Közlekedésnél maradva, az okos rendszerek lehetővé tennék a forgalom sokkal gördülékenyebb haladását, hisz folyamatosan monitoroznák a járművek számát és a lámpák működését ehhez alakítanák. A car-sharing alkalmazások szintén a smart-city infrastruktúra lévén lehetnének irányítva.

Smart városok egyik legfontosabb szerepe az energiatakarékosság. Itt megemlíthető a városi és közlekedési lámpák kikapcsolása, amikor üres az utca, valamint különböző erőforrások takarékos elosztása. Ezek a megoldások a klímaváltozás ellen is hivatottak küzdeni, valamint a légszennyezés ellen. Természetesen egy ilyen hálózat a biztonságra is képes figyelni, összekapcsolt kamera hálózat, vagy okos szenzorok, melyek a környezeti katasztrófákra figyelmeztetnek.

A mai okos épületek már képesek monitorozni a bent lakók egészségi állapotát, vagy akár jelezni, ha felújításra, esetleg karbantartásra van szükség. 2020 végén már több, mint 20 milliárd eszköz állt összeköttetésben a világon, ezt 2025-er már 75 milliárdra becsülik. Ezek a hálózatok óriási lehetőségeket nyújtanak mind üzleti, mind fenntarthatósági értelemben.

Reméljük a cikk olvasása után te is beszerzel pár okos eszközt, az IKEA-ban például rendkívül jó áron tehetsz szert ilyenekre. Ha még nem tetted iratkozz fel az oldalra és semmiképp se hagyd ki a nyereményjátékot, amiről bővebb információt itt találsz!